” A képzelet az alkotás kezdete. Elképzeljük, amire vágyunk, azt akarjuk, amit elképzelünk, s végül megalkotjuk, amit akarunk.”

Ki is ez a Ribizli bohóc?

Tormási Attila vagyok. 1974. májusában jöttem a világra egy pici kis faluban Lovászhetényben.
Ott cseperedtem, édesapámtól harmonikázni tanultam. Figyeltem a környék lakodalmas zenészeit és minden vágyam az volt, hogy én is mulattassam majd az embereket.
12 éves koromban szüleimmel Pécsre költöztünk és szép lassan “kinyílt” a számomra a világ. Megkaptam első szintetizátorom és boldogan jártam Kovács Jenő bácsi akkoriban híres vendéglátós zenész óráira.
Majd Jenõ bácsi halála után, az akkori DOZSO művelődési házba jártam zongoraórákra.
Teltek múltak az évek (közben iskolák), és 16 évesen zenéltem először a KORONA ÉTELBÁR pici kis színpadán. Aztán az évek során szép lassan belemelegedtem a vendéglátós zenészek életébe és végigzenéltem Pécs és a környék szinte minden éttermét.
Ahogy múltak az évek egyre inkább éreztem ez így jó jó…, de nekem kicsit kevés. Valami más kellene….
Felvettek Füsti Molnár Éva SZÍNISTÚDIÓJÁBA és belekóstoltam a színészmesterségbe (5 évig), majd 3évig “vén fejjel ” a Papp Zoltán által vezetett SZIVÁRVÁNY MUSICAL STÚDIÓ lelkes tagja voltam.
Nagyon sokat tanultam az ott dolgozó szépművészet (Füsti Molnár Éva, Sólyom Kati, Rozs Tamás, Papp Zoltán…, és még sokan mások). Ezek után jött az ötlet, hogy állítsak össze gyerekműsort és “megszületett” RIBIZLI BOHÓC, majd első önálló operett – musical műsorom.
Ezekben az években közben persze dolgoztam mindenféle érdekes munkát.

Teltek, múltak a napok…

Egy februári napon felkért Varga Mónika (az INTEGRÁLT NAPPALI SZOC.INT. vezetője), hogy játsszak a mozgássérült klub tagjainak. Hát… nagyon féltem attól, hogy mit fogok én ott játszani sérült embereknek…?
… elvállaltam a fellépést.
A félelem gyorsan elmúlt és pár óra múlva már észre sem vettem testi fogyatékosságukat. Egyre jobban úgy éreztem ez az a munka ami nekem kell! Varga Móni ajánlására elvégeztem egy felsőfokú végzettséget adó iskolát.
5 évig dolgoztam a mozgássérült klubban aztán a Malomvölgyi Szoc. Otthon vezetője dr. Bleyer Erzsébet elcsábított intézetükbe. Azóta az otthonban működő mentálhigiénés csoport tagja vagyok.
Intézetünkben én vezetem a mozgássérültekből és idősekből álló színjátszó társulatot. Rendszeresek az otthonban a bálok, zenés memória játékok, az idős emberek nagy örömére.

Mázlista vagyok, azt csinálom amit szeretek.